Nem a zavarosban…

SHARE
, / 1656 0

horgasztto

Szivárvány fogadta a helybelieket régi-új horgásztavuk avatásakor. A belterületi, kitűnően őrzött és gondozott tóval nagy terveik vannak a lakók apraja-nagyjának.

Új nevezetességgel bír péntektől Baracs: az ókortól lakott, ám községként alig százéves, mintegy 3500 lakosú, Dunavárostól öt kilométerre délre fekvő település ezentúl belterületi horgásztóval dicsekedhet!

Belterületi, mert a meglehetősen szétszórt szerkezetű falu apátszállási és templomosi része között fekszik a régi-új tó. És dicsekedhetnek vele, mert a jóval a rendszerváltás előtt mesterségesen kialakított, de most szépen rendbehozott, szemmelláthatóan három részre tagolt horgásztó mai formája a helybeliek munkája.

Ezt a munkát a Baracsi Horgász és Környezetvédelmi Egyesület szervezte, de résztvett benne szinte a falu teljes, munkabíró lakossága.

Mondta is Várai Róbert polgármester az üdítően rövid megnyitó beszédében, hogy ez a tó jelképe lehetne a község megújulásának! Annak, hogy túlléptek a régi mondaton: itt nem történik semmi, mert nincs rá igény. Dehogyisnem: van igény is, elszántság is – ha akad értelmes program! A civil kezdeményezés, jegyezte meg a polgármester, sikeresen megmozgatta a falut.

A tó tulajdonosa ugyan az Agrobaracs Zrt – de annak vezetői, jól felfogott lokálpatriotizmusból, a (még egyelőre) 46 tagú horgászegyesület üzemeltetésébe adták a tavat. S a falusiak segítségével részben kikotort, részben kitisztított partú, de (figyelem!) gondosan őrzött tóba máris hat mázsa pontyot, egy mázsa amúrt és ugyancsak hat mázsa keszeget, kárásszal vegyesen telepítettek.

Ám egy helyi kertész, Hoppál György felajánlása révén hamarosan negyven tölgyfa díszíti majd a partot – amelyet arborétummá kívánnak alakítani. Itt kap majd minden baracsi újszülött a nevével ellátott, saját fát… A Mezőföldre jellemző fafajtákkal, így hárssal, fűzzel, mogyoróval telepítik be fokozatosan a tópartot.

A környezetvédő (és persze horgász!) egyesület elnöke, Paréj Zsolt igazoltan ugyan, de sajnálatosan távol volt az avatáskor. Nem úgy a baracsiak: megmozdultak…