Koronavírusról

SHARE
, / 1207 0

Tisztelt Asszonyom, Uram!

Soha nem tapasztalt időket élünk. Erre még csak figyelmeztetés sem hangzott el, lecsapott a koronavírus a világra. Előző év októberében Kínában a fertőzött városban tartott virológiai konferencián már elhangzott, hogy ha a Koronavírus kiszabadul, akkor a földön 60 millió ember, áldozatul eshet. Majd januárban elszabadult a szörnyeteg. Alig néhány hét alatt jutott el Magyarországra és már kertjeink alatt lappang.
Sokan nem hiszik, mert nem látják. Régi materialista szokás szerint, „hiszem, ha látom”. Hát ezt most nem látja senki, egyszer csak támad.
A felhívások lassan vezetnek eredményre, szépen komótosan épül be mindennapjainkba a lakhely elhagyási kérés teljesítése. Sőt vannak, akik most indulnak be, hiszen azt gondolják, hogy kevesebben vannak az utcán, mert feltételezik, hogy majd a másik betartja a kérést, a „kis pancser”, ezzel szemben az is kint van, tehát gyakorlatilag még többen mennek boltba. Látható módon az ország lakossága berezelt, ezért is fogyott el elsők között a wc papír. Vagy legalábbis ennek félelme miatt. Döbbenetes mennyiségű étel fog hamarosan a kukába kerülni! Akkora lisztadagokat vettek egyesek, hogy abból palacsintát ehetnének 10 évig. A liszt bogarasodni fog, tönkremegy, másoknak meg nem jut. Akiknek van, azoknak akkor majd a lelkiismerete megszólal. Nem élelmiszerhiány van, hanem járvány!
A vészhelyzethez mi még nem szoktunk, mi még ezt nem tudjuk kezelni. Nem tudják mások sem, sehol, szerte a világon. Egy biztos. Ha a vírus nem találkozik emberrel, akkor nem tud terjedni és elpusztul.
Orvosaink, egészségügyi dolgozóink, szociális dolgozóink az első sorban harcolnak. Teszik ezt meggyőződésből, hiszen tudják, hogy most mindenki őket figyeli. Rájuk lehet számítani. Nem elvárás, hanem természetes. Mindenkinek. Nekik, is, nekünk is. De erőfeszítéseik hiábavalóak, ha mi polgárok nem vesszük komolyan a nekünk szóló felhívásokat. A kormány a helyén van. Az önkormányzat a helyén van. Segítőink végzik feladatukat. Boltjaink működnek. „Csapataink harcban állnak” a vírussal szemben. Célunk, hogy mindenki egészséges maradjon. Ehhez kérjük segítő együttműködésüket. Ez csak annyi, hogy maradjanak otthon, a fenekükön. Ez nem nagy kérés.
Fiatal koromban hajóztam, matróz voltam. Ott megtanultam, hogy a kapitány szava szent. A legnagyobb viharban is gondolkodás nélkül teljesíteni kell a parancsot, még ha nem is értünk egyet vele. Nincs kifogás, Ő látja át a helyzetet, Ő dönt és Ő a felelős mindenkiért. Bízunk benne, hogy tudja mit csinál. Ha nem csináljuk amit mond, biztos odaveszünk. Csak egyet tehetünk. Engedelmeskedünk.
Korabeli feljegyzés alapján a fregattkapitány csata előtt szól a kadétnak, hogy hozza a vörös inget, mert ha csata közben megsebesül, ne lássák, hogy vérzik. Aztán kérőbb a harcban egyszer csak szól a kadétnak, hogy most hozza a barna nadrágot, hogy ne látszódjék ha becsinál.
A harc folyik tovább. Most a vörös ing van rajtunk. Lehet, hogy később kell a barna nadrág is, de a harcot akkor sem adjuk fel.
Kérem, maradjanak otthon. Böjtben vagyunk. Aki tud, imádkozzon. Őt se látjuk, (ahogy a vírust sem), mégis tudjuk, hogy van. Csak kérni kell, és adatik.

Tisztelettel:

Várai Róbert
Baracs Község polgármestere